A Máriapócsi Bazilika első felszentelésekor a faragott ikonosztáz már készen volt, melyet 1748 decemberétől 1749 augusztusáig Konsztantinosz Thaliodorosz szobrász készített, aki magát konstantinápolyi eredetűnek vallotta.Az ikonosztázionon a hagyománynak megfelelően az alsó sorban a négy alapkép kapott helyet, itt ha balról jobbra haladunk, akkor láthatjuk Szent Miklós, az Istenszülő a gyermek Jézussal, a Tanító Krisztus és a templom védőszentjének ábrázolását, azaz Szent Mihályt. Az ikonok között találjuk a két oldal ajtót, középen pedig a királyi ajtót, ahol a felszentelt személyek közlekedhetnek. Oszlopaikat szőlőminták...
"Örvendj, Jordán pusztája, és virulj, mint a liliom, mert elhangzott benned a kiáltó szava: Készítsétek az Úr útját!" (Utrenye előverses sztihira)
A Nagy Szent Bazil Rend
Alapítása Szent Bazil nevéhez fűződik. Palesztina szerzetestelepein megismerkedett az aszketikus életet élő remetékkel, majd ő is remeteéletet kezdett élni. Több százan csatlakoztak hozzá, így magányát a közösségi élet váltotta fel. Regulába foglalta a szerzetesi élet alapelveit, melyek mindmáig a keleti szerzetesség szabályzatának alapja. Magyar földön már Szent István előtt megjelentek a bizánci rítusú szerzetesek. A XI-XII. században számos görög szertartású monostor működött hazánkban. Hanyatlásuk a XIII. században, a latin szertartás térhódításával következett be. Az utolsó bazilita monostorokat a tatárjárás pusztította el. A bazilita rend modern megújítása XIII. Leó pápa nevéhez fűződik. Baziliták a XVIII. század első felében kerültek Máriapócsra, ahol 1731-ben megkezdték a kegytemplom és vele párhuzamosan a monostor építését. Bazilita szerzetesek 1950-ig szolgálták a könnyező Szűz Anyához érkező zarándokokat és a környék lakosságát. Napjainkban ezt a feladatot egyházmegyés papok és civil munkatársaik látják el, ám a bazilita atyák imádságos jelenléte hozzátartozik a máriapócsi kegytemplomhoz. Nagy Szent Bazil Regulája szellemében a magyar bazilita szerzetesek legfőbb feladata volt az életszentségre, vagyis az Isten és emberszeretetre való kitartó törekvés.
A Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek
A szerzetesség atyja, Nagy Szent Bazil (330-379) szerzetesi életszabályainak alapelvei szerint élnek. Máriapócson zarándokházat és árvaházat alapítottak, tanítottak, miseruhákat készítettek, egyesületi és ifjúsági munkát végeztek, lelkigyakorlatokat szerveztek. Máriapócson női szeretetotthont tartanak fenn, templomi szolgálatot végeznek és lelkigyakorlatokat szerveznek.
A Bazilita Harmadrend a Nagy Szent Bazil Rend világi ága. A közösség célja egy vallásos (görögkatolikus) közösség fenntartása a Nagy Szent Bazil Rend vezetése alatt. A Harmadrend tagjai a napi magánimák mellett közösségi imákat is imádkoznak. Rendszeres résztvevők a Szent Liturgiákon, igyekeznek hetente áldozni és havonta gyónni. Buzgón igyekeznek gyakorolni a segítő felebaráti szeretetet. A közösség tagja lehet minden megkeresztelt katolikus ember, aki komolyan törekszik a keresztény tökéletességre, az erények gyakorlása által.
