Dicsőség Jézus Krisztusnak! 2018. november 11-én ünnepelte a Máriapócsi Egyházközség templombúcsúját. A Kegytemplom Szent Mihály arkangyal és minden mennyei erők, november 8-i ünnepére van felszentelve és áll így, több mint 300 éve. Mint minden évben idén is sokan ünnepeltek velünk, csaknem fél ezer ember. A máriapócsi híveken kívül együtt vehettünk részt az ünnepi szent liturgián a balkányi, a nagykállói, a kállósemjéni, a nyírgyulai, de még a nyíradonyi és a szilágysomlyói hívekkel is. Az esperesi kerület egyházközségeiből sokan gyalog érkeztek a Szűz Anyához. Az ünnepi szent beszédet Trella Tibor atya, a nagykállói...
"Istennek főharcosai, az isteni dicsőség szolgálattevői, angyalok fejedelmei s az emberek oktatói, kérjetek nekünk hasznosat és nagy kegyelmet..."
"Magasztald én lelkem,
a mindenkorszűz
Istenszülő
drága oltalmát!"
"Ó pócsi
Templom Csillaga,
Üdvözlégy,
Szép Szűz Mária !"
A Nagy Szent Bazil Rend
Alapítása Szent Bazil nevéhez fűződik. Palesztina szerzetestelepein megismerkedett az aszketikus életet élő remetékkel, majd ő is remeteéletet kezdett élni. Több százan csatlakoztak hozzá, így magányát a közösségi élet váltotta fel. Regulába foglalta a szerzetesi élet alapelveit, melyek mindmáig a keleti szerzetesség szabályzatának alapja. Magyar földön már Szent István előtt megjelentek a bizánci rítusú szerzetesek. A XI-XII. században számos görög szertartású monostor működött hazánkban. Hanyatlásuk a XIII. században, a latin szertartás térhódításával következett be. Az utolsó bazilita monostorokat a tatárjárás pusztította el. A bazilita rend modern megújítása XIII. Leó pápa nevéhez fűződik. Baziliták a XVIII. század első felében kerültek Máriapócsra, ahol 1731-ben megkezdték a kegytemplom és vele párhuzamosan a monostor építését. Bazilita szerzetesek 1950-ig szolgálták a könnyező Szűz Anyához érkező zarándokokat és a környék lakosságát. Napjainkban ezt a feladatot egyházmegyés papok és civil munkatársaik látják el, ám a bazilita atyák imádságos jelenléte hozzátartozik a máriapócsi kegytemplomhoz. Nagy Szent Bazil Regulája szellemében a magyar bazilita szerzetesek legfőbb feladata volt az életszentségre, vagyis az Isten és emberszeretetre való kitartó törekvés.
A Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek
A szerzetesség atyja, Nagy Szent Bazil (330-379) szerzetesi életszabályainak alapelvei szerint élnek. Máriapócson zarándokházat és árvaházat alapítottak, tanítottak, miseruhákat készítettek, egyesületi és ifjúsági munkát végeztek, lelkigyakorlatokat szerveztek. Máriapócson női szeretetotthont tartanak fenn, templomi szolgálatot végeznek és lelkigyakorlatokat szerveznek.
A Bazilita Harmadrend a Nagy Szent Bazil Rend világi ága. A közösség célja egy vallásos (görögkatolikus) közösség fenntartása a Nagy Szent Bazil Rend vezetése alatt. A Harmadrend tagjai a napi magánimák mellett közösségi imákat is imádkoznak. Rendszeres résztvevők a Szent Liturgiákon, igyekeznek hetente áldozni és havonta gyónni. Buzgón igyekeznek gyakorolni a segítő felebaráti szeretetet. A közösség tagja lehet minden megkeresztelt katolikus ember, aki komolyan törekszik a keresztény tökéletességre, az erények gyakorlása által.
