A Máriapócsi Nemzeti
Kegyhely dolgozói október 15-én kirándulni indultak Szentkútra.
Hétfőn reggel kb. 30 fő
kérte a máriapócsi Szűz Anyát, hogy járjon közben értünk, hogy szerencsés utat
készítsen számunkra a mi Istenünk. Ezután indultunk útnak, a buszon pedig
közösségerősítő játékokkal telt utazásunk. Az első állomás Magyarország legmagasabb
pontja volt, a Kékestető. Rövid körültekintés és a tájban való gyönyörködés
után, tovább robogtunk Szentkút felé.
Mátraverebély-Szentkúton egy
ferences szerzetes, Jónás atya és a csodás őszi kép látványa fogadott
bennünket. Az ebédet követően Jónás atya körbe vezetett minket a kegyhelyen,
melynek során megismerhettük a Szentkúthoz kapcsolódó csodák történetét. Ezenkívül
még a remete barlangokat fedeztük fel a hegyoldalban, illetve a völgyben a
Szent László-hasadékot érhettük el, majd pedig felfrissültünk a
Mária-forrásnál. Természetesen a templomot sem hagytuk ki, itt Paraklisszal
köszöntöttük az Istenszülőt.
Vacsora után pedig egy, a
kegyhelyen dolgozó gondnok tartott nekünk előadást arról, hogy milyen
Szentkúton dolgozni, mi az, ami motiválja őt, melyek a nehézségek és örömek
számára ebben a munkában. Ez a kis beszámoló adott számunkra is, a máriapócsi
dolgozóknak új lendületet munkánkhoz. Ezt követően, az este folyamán megismerhettük
kommunikációt fejlesztő játékok által saját magunk és egymás szeretetnyelvét,
mely nagyban segítheti a további közös munkát majd a hazatéréskor.
Másnap, kedden a csapat
egyik része Eger felé vette az irányt. Először részt vettek a „Szemfényvesztés”
című kiállításon, melynek során egy vak ember bőrébe bújhattak bele, és
tapasztalhatták meg, hogy hogyan él egy vak ember. Ezt követte az Eszterházy
Károly Egyetem Főépületének megtekintése és legfelső emeletén a
csillagvizsgálóba nézhettek bele a kirándulók. Illetve részt vettek egy fizikai
törvényeket bemutató és csillagászati témáról szóló előadáson. Az
elmaradhatatlan program az Egri Vár „meghódítása” volt, végül pedig ebéd és
városnézés.
A csapat másik fele
Demjénbe utazott, ahol a Barlangfürdőben pihenhettük ki fáradalmainkat, majd
kellemesen elfáradva bőséges ebéddel zárta itt is a csoport a napot. A két
csoport Egerben találkozva elindult hazafelé, és este nyolc órakor értünk haza Máriapócsra.
A kirándulásunk kegyelmekben gazdag volt, hiszen a Jóisten megengedte nekünk,
hogy olyan helyekre is eljussunk, ahol eddig még nem jártunk, illetve, hogy
ilyen szép, őszi időt adott nekünk kirándulásunk idejére. Köszönjük az együtt
töltött időt!